Törökszentmiklós az Alföld közepén, a 4-es számú főút mentén, Budapest és Debrecen között, Szolnoktól 20 km-re, a 46-os út mezőtúri elágazásánál található. Jász-Nagykun-Szolnok megye harmadik legnagyobb városa, a Törökszentmiklósi járás székhelye. A Tisza bal partján fekszik, Tisza-menti település. A Tisza szabályozásáig hajózható mellékágán, a Tinókán csónakkal is megközelíthető volt.
 |
| A város a II. katonai felmérés idején (1806-1869) |
Törökszentmiklós és környéke a legrégebbi időktől ember lakta helynek számított. Köszönhette ezt a Tisza mellékfolyásai által vízzel, hallal gazdag területének, s víz által el nem öntött, lakható magas partjának.
A település első ma ismert említése a XIV. század végéről, 1399-ből származik Szentmiklós alakban. A tatár, majd török dúlta terület a török kor végére elnéptelenedett. Szolnok ikerváraként emelt földvára többször elpusztult.
 |
| Szentmiklós vára Houfnaglius 1595-ös metszetén |
1720-ban kezdődött meg az újratelepítés, amely II. Almásy János nevéhez köthető. Az Almásyak városunk történelmében az 1930-as évekig meghatározóak voltak. Az újratelepítés során először református, majd néhány év múlva katolikus családok érkeztek, s Törökszentmiklós csakhamar, 1738-ban mezővárosi rangot kapott.
Elődeink mind az 1848/49-es szabadságharcban, mind az első, illetve a második világháborúban jelentős számban vettek részt. A katolikus temetőben Honvéd-síremlék, a régi városháza falán az első világháború 925 áldozatának névtáblája és a Kossuth téren álló Hősök szobra állít méltó emléket nekik.
Az 1848/49-es szabadságharc egyik legdicsőbb ütközetébe, a szolnoki csatába városunkból vonult gróf Vécsey Károly serege. Emléktábla őrzi emlékét. A szolnoki csata után városunkban töltötte az éjszakát Kossuth Lajos, s innen írta feleségének e szép sorokat: „...nincs hely a világon, hol nyugodtabb lehetnék.” Kossuth emlékét két emléktábla, valamint szobor, tér és utca is őrzi.
A legjellemzőbb tevékenységek a mezőgazdaság, később az iparosság, az ipar, de többségében a mezőgazdasághoz kapcsolódóan. Ezt példázza egykor országos hírű baromfifeldolgozónk, malomiparunk, illetve egyedülálló örökségünk az 1848-ban alapított Lábassy János-féle Ekegyár, amely a legrégebbi, ma is működő mezőgazdasági gépgyár Magyarországon. Településünk a vasúti hálózat tagja az 1857-ben átadott Szolnok-Debrecen vasútvonal óta, amely elősegítette a mezőgazdaság árutermelővé válását, felgyorsította az ipar és kereskedelem fejlődését.
 |
| A régi vasútállomás az 1920-as évek elején |
Gyógyvizünk hasonlatosan jó tulajdonságokkal bír, mint az Alföld gyógyvizei.
1978-ban hozták létre a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetet, hogy megőrizze a Közép-Tisza-vidék természetes képét, a holtágakat, az ártéri erdőket és réteket, megóvja az élőhelyek védett és fokozottan védett növény - és állatfajait. A Közép-Tisza-vidék természeti értékei közé tartozik a fokozottan védett Óballai gémtelep, és a védett tiszavirág. A mi alföldi környezetünket is ékesítik „az Alföld piramisai”, a kunhalmok.
