2017. augusztus 22.

TOP-2.1.3-15-JN1-2016-00019

Törökszentmiklós földrajzi fekvéséből adódik, hogy árvízveszélyt hordozó, állandó természetes vízfolyás nem található a város közvetlen közelében, ugyanakkor a sík domborzati viszonyokból adódóan a csapadékvíz lefolyása lassú, helyenként megoldatlan, ami belvízveszélyessé teszi a területet. A település a közepesen belvízveszélyes besorolású Szajoli öblözetben fekszik, a belterület vízelvezetését részlegesen kiépített elvezető hálózat (hossza 66,4 km) szolgálja, amely a belterület kb. 75 %-át mentesíti. Különösen a vízbőséget hozó télvégi, kora tavaszi és őszi időszakban jelenik meg a belvíz a mezőgazdasági – súlyosabb esetekben a lakott területeken – is.

A várost a ’70-es években sújtotta jelentősebb belvíz, akkor jelentős mértékben kiépültek az elvezető rendszerek, illetve a talaj terhelésének csökkentésére a város északi részén a ’80-as években többnyire kiépült a szennyvízelvezetés. A ’90-es évek végén, illetve 2000., 2001., illetve ezt követően 2005. és 2006. években a rendkívüli csapadékos időjárás a tervezhető védekezési tevékenység mellett rendkívüli belvízelvezetést tett szükségessé. A 2010-es évek elején tapasztalható csapadékosabb időjárású évek (2010., 2014.) ismét felhívták a figyelmet a vízelvezetés fontosságára.

A település belterületén a vízkár-veszélyeztetettség szempontjából rangsorolt területek közül a legkritikusabb terület az ún. történelmi településmag területén lévő vízgyűjtő északi része, a Vásárhelyi-Alatkai utcák térségét magában foglaló ún. Bicskás tavi öblözet – a fent említett Vásárhelyi Pál úti öblözetnek a befogadó vízfolyáshoz (Szajol-1. csatorna) legközelebb fekvő része. Az öblözet vizei a város egyik domborzati viszonyok szempontjából legmélyebb területén végigfolyva a Szajoli-1 belvízcsatornába (Tinóka-ér) kerülnek bevezetésre, de a terület olyan mély, hogy csak szivattyúsan lehet a vizeket innen a befogadóba átemelni. Az öblözetrész területén a csapadékvizek eredetileg két tóba, a Bicskás és Galambos tavakba gyűltek össze, és nem volt elvezetésük, de mind a Galambos, mind a Bicskás tó a jelenleginél többször nagyobb területű vízgyűjtők voltak, és így az akkor ide lefolyó vizeket be tudták fogadni.

A város ezen részének beépítése, és egyre növekvő térburkolat kialakítás (udvarok, és az utcák szilárd burkolattal való ellátása) eredményeként, valamint miután megkezdődött a területen a csapadékcsatornák, elvezető rendszerek kiépítése a területen, azt eredményezte, hogy egyre nagyobb mennyiségben

gyűlt össze a csapadékvíz, nagyobb esőzések után a tavak gyorsan megteltek vízzel, és rendszeresen veszélyeztették a környező területeket, ezért a víz átemelésre került az állami befogadóba. Néhány évtizedig – az átemelés következtében – nem jelentett gondot a csapadékvíz, így a Galambos és Bicskás tavak területét a közterületek növelése és a környező területek rehabilitációja keretében folyamatosan kezdték feltölteni, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a térségben egyre nagyobb belvízkárok alakultak ki a ’90-es években.

Az elmúlt 10 évben két alkalommal, 2006-ban és 2014-ben következett be olyan mértékű elöntés a Bicskás tó vízgyűjtőterületén, amely anyagi károkat okozott a teljes egészében lakóövezeti besorolású területen és szükségessé tette a külső beavatkozást.

2006. február és március között a csapadékos időjárás és a hirtelen hóolvadás következtében Törökszentmiklós több pontján kritikus belvízhelyzet alakult ki, a jelenlegi beruházással érintett területen belül a Vásárhelyi Pál úton és a Hock János utcában kellett beavatkozni (szivattyúzás, árokmélyítés) a lakóházak védelmében, továbbá a vízelvezetést segítő beavatkozásokat kellett végrehajtani a Galambos-tónál. 2014 szeptemberében szintén kritikus helyzet állt elő a terület több utcájában, amelyek a befogadó szintje alatt fekszenek: a Mészáros L., Templom, Hock J., Báthori, Bartók B., Kölcsey F. utcák területén álló házak előtt több helyen homokzsákokkal kellett védeni a lakóingatlanokat, valamint szivattyúkkal kellett átemelni a területről a lefolyásra képtelen vizeket.

A védekezési munkák minden esetben a Törökszentmiklós Helyi Vízkár-elhárítási Terve alapján kerültek végrehajtásra, ám ezek az azonnali intézkedések csak a fennálló káresemények elhárítására voltak alkalmasak, a rendszerszintű problémák megoldására nem. Ilyen rendszerszintű problémát jelent az, hogy az érintett terület lejtési viszonyai nem teszik lehetővé az elvezető csatornák optimális lejtésének kialakítását, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék vízkár nélküli elvezetését. A település vízelvezető rendszerének állapota jónak mondható, kivéve a zárt csapadékvíz csatornákat. Az elmúlt években folytatott, a város jelentős részét lefedő szennyvízberuházás következtében a bel- és csapadékvíz csatornák állaga romlott. A nyílt csatornákba, áteresztő csövekbe került föld akadályozta a vízelfolyást.

A tervezett fejlesztésben helyet kapó Bicskás tó és közvetlen környezete besorolás szerint közpark, illetve Különleges intézmények elhelyezésére szolgáló kisebb telekméretű terület-felhasználási egység. Ezen a területen jelenleg sportpálya és pihenőpadok találhatóak. Utóbbi helyszín rekreációs jellegének tükrében különösen visszatetsző a Bicskás-tó jelenlegi környezeti minősége, amely a megfelelő lefolyási viszonyok biztosításával, a mederviszonyok (elsősorban a fenékmélység) csapadékvíz-befogadóhoz illeszkedő rendezésével a terület-felhasználási egység jellegének megfelelő, természetközelibb képet tudna mutatni – a településrész vízelvezetésében játszott kulcsszerepének hosszú távú biztosításán túl.

A beruházással érintett terület csapadékvíz-gazdálkodásra alkalmas jelenlegi létesítménye az Alatkai út mentén elterülő Galambos- és Bicskás tó, melyekbe a területről felgyülemlő csapadékvizet vezeti a kiépített csapadékcsatorna-hálózat. A tavak vízének a befogadó Tinóka-érbe juttatását az öblözet torkolatánál álló szivattyútelep 3 db AGROFIL 400E szivattyúja biztosítja, amennyiben a tavak vízszintje ezt lehetővé teszi. A szivattyútelep teljes kihasználtságára azonban eddig nem került sor, ugyanis a rávezető csatorna mérete (Æ60 cm) és az aknába történő bevezetés több iránytörésen keresztüli kedvezőtlen kialakítása erősen korlátozta az öblözetből a szivattyútelepre történő vízelvezetést.

A lakosság által alkalmazott vízvisszatartási módszerek, lehetőségek erősen korlátozottak a területen. Azokban az utcákban, ahol nem áll rendelkezésre kétoldali csapadékvíz-elvezető árok, ott szikkasztóárkokba próbálják terelni a vizet, azonban a terület környezetéhez viszonyított relatív magassága és talajvízszint magassága folytán a szikkasztás nehézkes – ennél fogva párolgást, bűzhatást, a vegetációs időszakban a szúnyogok elszaporodását és az árkok eutrofizációját eredményezi.

A TOP 2.3.1-15 felhívásra benyújtott, és elnyert projektünk célja a város belterületi csapadékvíz elvezetési, -gazdálkodási rendszerének további fejlesztése, környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása, az ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizeink minőségének javítása, a további környezeti káresemények megelőzése. A fejlesztések esetében a cél a belterületre hullott csapadékvizek és felszín alól előtörő fakadó vizek rendezett és kártétel nélküli elvezetése, a belterületen áthúzódó vízfolyások és belvízcsatornák, belvíz elvezető rendszerek rendezése és a település belterületének védelme. A fejlesztések tervezése során fontosnak tartottuk a vizek helyben tartásának lehetőség szerinti megvalósítását a meglévő Bicskás-tó (tározó) felújításával, amely alkalmasak mind a rendkívüli áradások, felhőszakadások kártételei elleni védekezésre, mind a lokális vízvisszatartásra, jóléti és ökológiai célokat hasznosításokat is támogatva, hiszen ez kiegészíti a tározók alapvető funkcióját.

Projektünk további céljai:

„belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése”;

„további környezeti káresemények megelőzése”;

„a belterületre hullott csapadékvizek és felszín alól előtörő fakadó vizek rendezett és kártétel nélküli elvezetése”.

olyan vízvisszatartási rendszer létrehozása, amely „alkalmas (…) a felhőszakadások kártételei elleni védekezésre, mind a lokális vízvisszatartásra, jóléti és ökológiai célokat hasznosításokat is támogatva”. 

Projekt tevékenységek:

a.) Az öblözet torkolatában meglévő csapadékvíz-átemelő gépészeti átalakítása, a meglévő elhasználódott szivattyúk kiváltása elektromos automata búvárszivattyúk beépítésével, 2 x 225 = 450 l/s teljesítménnyel. Ez a jelenlegi szivattyúk eredeti, építéskori vízhozamának felel meg, tehát kapacitásnövekedés nincs. Az új szivattyúk beépítéséhez a meglévő nyomócsövek (3 db NA400 acélcső) alkalmasak, és csak a búvárszivattyúk beépítését és elektromos vezérlését kell elvégezni. A meglévő elektromos energiaellátás kapacitása (transzformátor) alkalmas a tervezett 2 db szivattyú energiaellátásához. A szivattyútelep gépcseréjével egyrészt az automatizálást biztosítjuk, ami az árvízcsúcs-csökkentő Bicskás tavi tározókapacitások kihasználását teszi lehetővé, másrészt a korszerű szivattyúk áramfelvétele jelentős energia megtakarítást eredményez a jelenlegi korszerűtlen szivattyúkhoz képest.

b.)     Az átemelőtől a Bicskás-I tóig egy 130 m hosszú, Æ1,20 m-es zárt csatorna építése, mely méretet az Alatkai úti szakaszról érkező vízhozam és a szivattyútelep teljesítményének figyelembevételével alakítottuk ki.

c.)     A Bicskás tó kikotrása és 4800 m3 tározókapacitással, ami elegendő az öblözet megfelelő víztelenítéséhez.

d.)     A Templom utcán Æ1,0 m-es zárt csatorna építése a Bicskás tó és a Vásárhelyi út között 410 m hosszban.

e.)     Zárt csatorna építése Æ1,0 m-es mérettel a Templom utca és a Báthori utca között 330 m hosszban.

Pályázattal elnyert támogatás összege: bruttó 337 500 000 Ft

Megvalósítás tervezett ütemezése:

-       kiviteli tervek készítése (2017.08.31.)

-       közbeszerzési eljárás lefolytatása (2017.12.31- ig)

-       kivitelezés (2018.01. – 2020.05.31.)

-       projekt lezárása (2020.06. hó)